2015. április 7., kedd

Családommal is kapcsolatos PESTERZSÉBET ONLINE cikk

 PESTERZSÉBET ONLINE cikke

"65 évvel ezelőtt még létezett Határ úti vám.

Ettvel Zoltán amatőr helytörténész családja több mint 130 éve él Pesterzsébeten. A szakember felelevenítette a vámhatárokkal kapcsolatos információkat.
A középkorban is kellett fizetni vámot az ott lakóknak a város tulajdonosának. A városon kívülről érkezők az áru után Pestre való utazáskor, később a fővárosba való belépéskor vámot fizettek. Ez így volt 1867-től 1945-ig. A vámvonal jelzésére természetes és mesterséges határok szolgáltak, határjelekkel ellátva. Őrhelyeket és ellenőrző utakat állítottak fel. Már a Habsburg Monarchiával kapcsolatos kiegyezés előtt is téma volt, hogy vámhatárokat kell létrehozni. 1870 tájékán a Váci úton, a Kerepesi úton, a Kőbányai úton, az Üllői úton és a Soroksári úton létesítettek vámhatárokat; először a Haller utcánál állt egy vámőrbódé, majd a Gubacsi Határcsárdánál. Később Budapest közigazgatási határát „kitolták” a Határ út-Soroksári út sarkára. Ezt a Határcsárdát Ettvel Zoltán helytörténész üknagyapjától, Balogh Lászlótól kezdve 1850-től üzemeltette a család egészen 1924-ig. Úgy tudtak jól értékesíteni, gazdálkodni, hogy az átmenő forgalom miatt olcsóbban tudták beszerezni a csárda üzemeltetéséhez a húsárut és az italárut is. Az ott áthaladó Pest környéki kereskedőkkel és természetesen a vámosokkal is egyezkedtek.
A csárda a Soroksári út és a Határ út találkozásánál állt, ott ahol jelenleg a benzinkút található. A Gubacsi Határcsárdában a vámosok megszálltak és ellenőrizték a szekereseket, akik a hajnali órákban mentek és főleg a húsárut, a tojást, a tejet és italt szállítottak. A szekeresek Alsónémediből, Soroksárról érkeztek és alapvetően a Vámházkörútra és a Haller téri piacra szállították az árut. 1924 után már nem mentek jól a dolgok, nem Ettvel Zoltán nagyapja és családja üzemeltették a vendéglőt. A főváros az 1930-as években kialakított egy kisebb vámépületet a csárda mellett is. 1942-ben a csárdát lebontották, mivel útban volt az épülő csepeli hév miatt.
Később már 1940 tájékán csináltak egy másik vámépületet, mint ellenőrző pontot a Gubacsi úti villamos elágazásnál létesítettek, mert a Gubacsi útra is vigyázni kellett. Ez a vámépület ott állt, ahol jelenleg a villamos kanyarodik a Gubacsi útra és a 3-as villamos végállomása van. Az épületben volt vámőrség vámpénztárral és kis raktárral. Pest felé menet 5-10 percig állt a villamos, a vámosok végig ellenőrizték az utazókat, hogy ne legyen náluk elrejtve semmi. Pest városa volt a tulajdonos és az volt a cél, hogy ne lehessen olcsó árukat bevinni, a delikvenseket levámoltatták a város határánál. Be kellett vallani a magukkal vitt árut, igazolást, elismervény kaptak, hogy kifizették a vámot, ezzel bárhol igazolni lehetett, hogy az illető és az áru átment a vámon.
A Gubacsi úti vámépület a II. világháborúig üzemelt, 1945 után megszűnt ez a dolog. 1945-ig vámépület volt, 1946-47 tájékán átvette a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT), de ugyanakkor vámosok voltak még abban az épületben, ám megszűnt a Budapest felé adózás. A BSZKRT azért vette át az épületet, mert kellett a villamosforgalmat irányítani, és jegyárusítási helynek, bérletpénztárnak használták.
Végállomásos cserebere volt, főleg a Határ úti HÉV is ott állt meg és abban az épületben még egy javító szervizt is kialakítottak a villamosok részére. Pesterzsébetet 1950-ben csatolták a fővároshoz.
A következő vámépület csak az Üllői útnál volt. Amennyiben tovább akart menni valaki a fővárosba, akkor csak a Határ út és az Üllői úti kereszteződésnél tudott tovább jutni. Viszont a Nagykőrösi útnál, illetve a Gubacsi csárda és az Üllői út közötti szakaszon is vámosok cirkáltak. S ha a Nagykőrösi útnál megtalálták az embereket a vámosok, akkor vagy elterelték az Üllői út vagy a Soroksári út felé. Nagyon sokan akadtak, akik leleményesen kikerülték a vámosokat, magyarán megszöktek előlük. Ha a Nagykőrösi utat ügyesen kikerülték, akkor csempészhettek is, a csempészni akaró delikvensek bementek a Határ úti kiserdőbe a csempészáruval avagy a batyuval, a talicskájával, s így el tudott menni a Gubacsi út felé, kikerülte a vámoltatást. A másik kerülőútvonal a Ráckevei Dunánál volt. Lementek a Duna-partra, s a bozótokon és a réteken keresztül kerülték ki a vámosokat Ferencváros irányába.
A Gubacsi út 1800-as évek végén alapvetően az állatterelés nem a Soroksári úton, hanem a Gubacsi úton történt, így vitték az állatokat a vágóhídra. Ez addig volt így, amíg a villamosok nem terjedtek el. Erzsébetfalván 1905-ben lett villamos. A régi leírások szerint a Gubacsi úton gémes kutakat fúrtal és laktanyákat telepítettek. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején még 20 gémeskutat jeleznek a térképek. A Soroksári úton mentek a szekerek, közlekedtek az emberek. Az állatterelőket is megvámolták, amennyiben például 50 darab tehenet hajtottak, azután is meg kellett fizetni az adót.
IM
Az illusztrációk Ettvel Zoltán gyűjtéséből valók"

(Átvette a PESTERZSÉBET ONLINE cikkét Ettvel Zoltán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése