2014. október 18., szombat

Pesterzsébet története (előadás)

2014 október 15-én 17 órai kezdettel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport szervezésében két előadás került megtartásra, lásd a meghívót.


Az első előadást a pesterzsébeti Bíró Mihály utcai könyvtár vezetője Oravecz Krisztina tartotta "Pesterzsébet helytörténeti adatbázisa " címmel. 
Az előadáson készült fotón Óváry Gábor és Ettvel Zoltán. Az előadásokat részletesen nem ismertetem, a blogbejegyzésemben főként az előadásommal kapcsolatban írok néhány szót.
Oravecz Krisztina könyvtárvezető részletesen ismertette a helytörténeti adatbázis lényegét, hol-melyik könyvtárban milyen dokumentumok találhatók, ismertette az adatbázis célját és az internetes elérhetőségeket.
1067-ben a Százdi Monostor alapítólevelében már említik Pesterzsébet "ősfaluját", "Gubach"-ot, majd a Dózsa féle parasztháború idején harcok is voltak itt, valamint a török időkben harctéri felvonulások színhelye is volt Gubacs.
Az előadásokat Óváry Gábor nyitotta meg, mellette Ettvel Zoltán.
A Gubacsi Határcsárda területe mellett ill. a mai Gubacsi út-Határ út találkozásánál volt a vármegye akasztófája. 
Grassalkovich Antal 1851-ben eladja, Sina György megveszi Gubacsot.

Az 1850-es évek elején  a területnél csak az egykori török őrház a Gubacsi Határcsárda található, a Dunánál a csárdai téglavető. (lásd a diaképen Pesther Hotter W.H. = Pesther Hotter Wirtshaus azaz Pesti Határcsárda). A Határcsárdától és a városhatárt jelző 1738 év kőtől kimérve építették meg Erzsébetfalva első lakóházát (Graner Ábrahám háza) és a K.C.F. vegyi gyárat, a környéken a Duna mellett még a Téglagyár kezdeti épületei találhatók. Így kezdett megalakulni 1853-tól, majd 1870 után Erzsébetfalva telepítvény.
A Soroksári út és Határ út sarkán lévő Gubacsi Határcsárdát, mely eredetileg Pest határán lévő török őrház volt (ma ÖMV benzinkút van a helyén) anyai ágról őseim üzemeltették 74 éven keresztül 1850-től 1924-ig... Ők már akkor itt laktak a területen, amikor még Erzsébetfalván egyetlen valamirevaló ház, épület sem létezett...A képet az ódon "Balogh csárdá"-ról amit üzemeltettek és ahol laktak, anyai nagyapám készítette apukájának (dédnagyapámnak) a fényképező masinájával  1909-ben. A fotón balra a Soroksári út látható Pest felé, jobbról a Határ út kezdődik a Soroksári út sarkától kispesti irány felé... A képen a különböző színű évszámoknak fontos jelentése van, ezt egy 2011. évi korábbi "A Gubacsi Határcsárda" c. előadásomban részletesen ismertettem. (A fotó eredetije 1800-as évekből való képkeretében a "Sisi" kiállításon a Csiliben ki lett állítva 2014 szeptemberében)
Erzsébetfalva térképe 1902
Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Szabótelep és a többi részek 1924. január 1-től egységes várossá alakultak Pesterzsébet néven.

Pesterzsébeti fotók lettek bemutatva a korábbi korokból, pl. az 1932, 1940, 1965-ös évekből is. 
Többen észrevételezik mindig a névváltozatokat. Eredeti kért nevünk 1870-ben mint tudjuk Erzsébetfalva volt. Várossá alakításkor 1924-ben a nevünk Pesterzsébet lett erzsébet királyné nevéhez igazodva, de kinyilvánítva, hogy komoly város lettünk és hogy Pest felé kötődünk. Aztán 1932-től lett az, hogy teljesen más nevet válasszunk, eldobva gyakorlatilag az Erzsébet királynéről történt névadást és jött az akkor divatosabb Pestszenterzsébet változat, de Ő nem az eredeti névadónk. Aztán volt még variálás és most gyakorlatilag ismét az eredeti névadónkról vagyunk elnevezve, tehát Erzsébet királynéről visszaszármaztatva Pesterzsébet a nevünk.

Pestszenterzsébet térképe 1940.
Az előadáson szó volt a városrekonstrukcióról is, 
Pesterzsébet átalakulásáról
Sajnos előfordulnak pesterzsébeti várostérképek helytelen elnevezésekkel is...
Budapest legszebb főutcája, a "Kosuti", kétszer nyerte el ezt a címet, 2010-ben és 2013-ban!
Az előadás végén az érdeklődők kérdezhettek és természetesen válaszokat is kaptak a felvetett kérdésekre. 
(Megj.: Az előadás közben készült fotókat Zehetmayer János készítette, köszönöm James!)

(bejegyezte: Ettvel Zoltán)

2014. október 14., kedd

Pesterzsébet története (elődásra meghívás)

2014 október 15-én kedden a Szabó Ervin Könytárban lesz két előadás, a második előadást én tartom, lásd a meghívót!
Mindenkit szeretettel vár a Könyvtár kollektívája és Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoportja!

(bejegyezte: Ettvel Zoltán)

2014. október 5., vasárnap

"A Suda család településünk érdekében" (Ettvel Zoltán előadása)

2014 szeptember 30-án 17 órai kezdettel a Budapesti Városvédő Egyesület Pesterzsébeti csoport szervezésében előadást tartottam a Csili Vízvári termében "A Suda család településünk érdekében" címmel, lásd a meghívót.

A Suda család a legfontosabb volt Erzsébetfalva alapítóinak sorában, ezért a BVE Pesterzsébeti csoportja fontosnak tartotta, hogy az idén 90 éves Pesterzsébetünk alkalmából megemlékezzen a legnagyobb-leghíresebb erzsébeti alapító családról. 
Jelen cikkemben az előadásomról nem írok részletezést, de  bemutatok néhány az előadásom közben készült fotót, melyeket Suda Gábortól, Suda Dezsőtől és Zehetmayer Jánostól kaptam.
Az előadás megkezdése előtt technikai dolgokról pár perces egyeztetés a vetítést-hangosítást intéző AV technikussal.
Óváry Gábor a BVE Pesterzsébeti csoport vezetője ismerteti a közelmúlt legfontosabb BVE eseményeit és megnyitja az előadást.

Pesterzsébet-Erzsébetfalva elődje az ősi Gubacs (Gubach) már 1067-ben megtalálható régi irományokban, majd az 1241-es tatárjárás után is és 1514-es Dózsa féle parasztháborúban is, majd 1526 után is megtalálható történelmi írásokban, 1603/1604-ben török-magyar táborok színhelye is volt.
Az Erzsébetfalva ősalapítók egyike Hitel Márton, Suda János községalapítónk későbbi apósa.
Az előadás résztvevői hallgatják az előadást, az előadáson több Suda egyenesági leszármazott és rokon is részt vett, a fotó középen szemüvegben pl. Suda Dezső ill. családja, rokonsága látható.
1870-től alakult ki főként Suda János vezetésével a két fő telepítvény: Erzsébetfalva és Kossuthfalva.
A Suda Jánosék által felparcellázott telepítvényt Erzsébet királynéról Erzsébetfalvának nevezték el a helyi telepesek.
1882. évi nagyon régi térképek és dokumentumok bemutatása Erzsébetfalváról.
Suda János nevéhez fűződik Erzsébetfalván számos jeletős dolog: pl. elszakadás Soroksártól, az első templom-kápolna létesítése, községháza, iskola, posta és távirda, Tűzoltóság, vasútállomás, HÉV, Takarékpénztár és egyéb fontos létesítmények, tevékenységek.
Az előadás résztvevői hallgatják az előadást, itt is láthatók Suda leszármazottak, rokonok.
Az előadás végén Suda Gábor (a vetítőfelület előtt) mondott néhány elismerő mondatot az előadásról és megköszönte az előadást a Suda család nevében.
Az előadás befejezése után a Suda család tagjai készítettek egy közös családi csoportfotót, melyre az előadót is odahívták, köszönöm!
(összeállította: Ettvel Zoltán)