2011. március 31., csütörtök

Pesterzsébet és Budapest térképek 1902 és 1999 között








A „Pesterzsébet a Hazám” blogban felvetődött többünk részéről, köztük pl. Faluvégi olvasó társunk részéről is, hogy valahogy a saját birtokunkban lévő Pesterzsébet és esetleg Budapest térképeket próbáljuk közkinccsé tenni. Nyilván sokunk gyűjtögette évek az folyamán a különböző térképeket. Ezek a térképek itt-ott a sublótfiókban heverésznek, összehajtva, esetenként begyűrve, részben hiányosan, de ezek sokszor kellenek és szinte egyes részek is kincset jelentenek, főként a 2000 előtti régebbi térképek vonatkozásában.
Jómagam az ún. közkinccsé tételhez úgy próbálok hozzájárulni, hogy itt a blogban nyilvánosságra hozom a saját tulajdonomban lévő térképeket, melyeket ha valakinek bizonyos térképrészlet szükséges, az időmtől függően mielőbb esetenként bescannelem és a blogban megjelentetem, vagy E-mail-ban elküldöm az érdeklődő részére. A kirakott térképeknek vagy a címlapját vagy a jellemző fedőlapját scanneltem most be, na’most ha hiányos volt a térkép, akkor valamelyik részét raktam ki; az évszámot igyekeztem kinyomozni és odaírni.

A felsorolt térképek tulajdonomban eredetiben megvannak, melyek a következők:

1.) Budapest és környékének térképe, 1902 évi kiadás részletes de utcanevek nélkül, ez az ún. „színes Toldi térkép”, látható a hajtogatott térkép első és hátsó borítója
2.) Budapest és környékének térképéből Erzsébetfalva részlet látható, 1902 évi kiadás részletes de utcanevek nélkül, belül ilyen jellegű a Toldi térkép
3.) Nagy Budapest térkép kb. 1939-ből, de mindenképpen 1935-1945 tájáról (évfeliratot nem nyomtattak rá), itt a Soroksári út pl. Horthy Miklós út. De csak majdnem Nagy Budapest ez a térkép, ugyanis a peremvárosok csak csonkán, azaz pl. Pesterzsébetnek csak egy része látható a kiadott térképen.
4.) Nagy Budapest térkép 1958-ból (a térképet lezárták 1958 aug. 1-én), a hátoldalon Budapest utcajegyzék található, a térkép házszámok nélküli. A fedlap és hátlap az én példányomból hiányzik, de ott térképrészlet nem volt, csak a BKV járatok ismertetője.
5.1.) Budapest belső területi térkép az 1967 évből utcanevekkel és házszámokkal
5.2.) Budai hegység turista térképe 1976 évjárat
6.1.) Budapest belső területi térkép az 1986/87 évből utcanevekkel és házszámokkal
6.2.) Budapest BKV térképe az 1984 évből, csak a főbb utcák neveivel
7.) Nagy Budapest térkép 1998-ból kb. A térképből hiányzik a jobbszélső függőleges rész, tehát a függőlegesen hajtogatott 5 csíkból az ötödik csík hiányzik, emiatt Pesterzsébet keleti-jobb szélének része is hiányzik.
8.1.) Budapest belső területi térképe az 1984 évből
8.2.) Nagy Budapest teljes várostérkép az 1999 évből

Természetesen szívesen veszem és várok ötletet-javaslatot, hogy a gyűjteményt bővíthessem, akár tényleges nyomtatott formában, akár elektronikus változatban.

(bejegy: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. március 28., hétfő

Rudolf ucca - Nyári Pál utca 41 házszámtábla






A „Pesterzsébet- a Hazám” topicban topictársaim között
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9025417
régi pesterzsébeti házszámtáblák
versenye folyik, hogy ki milyen régi házszámtáblákat talál Pesterzsébet-ről. A topicot látogató társaim baromi klassz régi házszámtáblákat találtak, gondoltam én is benevezek a versenybe, hátha sikerül elnyerni az első helyet…no’persze úgy hátulról számítva...

Ma délelőtt kis családi sétát csináltunk. Itt Erzsébeten a Nyári Pál utca és a Munkácsy Mihály utca sarkán megakadt szemem egy régi házon, a képen a betonoszlop mögött látszik a kertes, fás udvar, egy ismerős régi ház, ahol többször játszottam, "amikor én még kissrác voltam".

A házat 1930 körül építették, amikor a Munkácsy utcát a Rudolf utca és a Ferenc József utca (ma Nyári Pál utca és Mártírok útja) közötti hosszanti telekből kihasították és új utcaként megnyitották Pesterzsébeten. (vagy Pestszenterzsébeten, mert 1932-ben lett ugyanis az első Pestszenterzsébet név) ...
Tudomásom szerint tehát amikor 1930 körül a ház épült, akkor került a ház falára ez a tábla, mely eredetileg "Rudolf ucca" házszámtábla, a tábla tehát kb. 80 éves. Az utcát min. 1905-től 1947-ig hívták Rudolf utcának, ezt a kirakott térképek is bizonyítják, egyébként az 1943-as Pestszenterzsébet Távbeszélő névsor szerint is Rudolf utca az utca neve.

A házban lakott M. bácsi a családfő és emlékezetem szerint a „Weiss Manfréd Acél- és Fémművek”-ben, tehát a „csepelinagygyár”-ban dolgozott, jól értett a vas és fémmunkákhoz. A régi Rudolf utcatábláról a régi „Rudolf ucca” nevet ő tüntette el, amikor a Rudolf uccá-ból 1948 március 13-tól, amikor sok utca nevét megváltoztatták, Nyári Pál utca lett az utca neve.
Egyébként ez idő tájt változtatták meg a (Habsburg) Ferenc József utca nevét Mártírok útjára, és a Latinovits utca nevét Köteles utcára.
Nyilván az „átkos” rendszerben a még „átkosabb” Habsburg Rudolf főherceg nevet sem lehetett meghagyni…

Az 1950-60-as években tehát jól ismertem a ház őslakóit és az ott lakókat. Az ő fiúk, az M. Gábor általánosban osztálytársam volt a régi Mártírok (Mártírok útja 47.) suliban. A ház udvarán sokat játszottunk, focizgattunk, fára másztunk, lányok is voltak, akik jó ismerőseink voltak, és általánosban errefelé a környéken az ismerős lányoknak közösen „csaptuk is a szelet”.

A M. bácsi fiát M. Gábornak hívták, együtt jártam vele 8 éven keresztül a régi Mártírok suliba...
Na'most amilyen az élet, az idősebbik lányomnak az Ettvel Mónikának az ő lánya, az M. Andrea iskolatársa lett és jóbarátnője a régi Mártírok suliban.

Mobiltelefonommal lefényképeztem sétánk közben a régi 80 éves házszámtáblát, megörökítettem a táblát…
Na’most látunk egy 1905-ös és egy 1930-36 közötti régi térképet, amikor a Munkácsy Mihály utca előtti és a megnyitása utáni térképviszonyokat látjuk.
A 2010-es „Norc”-os képen pedig látszik a bokrok mögött a ház bal szélén kissé a házszámtábla.
A házban már nem a régi jó ismerőseim laknak, közben a ház és a tető, a homlokzat az 1980-as években kis tatarozáson esett át, de a régi 80 éves házszámtábla megmaradt.

Ez a régi 80 éves házszámtámla a cikk írásakor még mindig ott van...

Több rendszert átvészelt...átvészelte a Horthy rendszert, a II. világháborút, a Rákosi rendszert, a Kádár rendszert, aztán 1989 után a rendszerváltást... 
...és még mindig Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronaherceg trónörökös altábornagyra emlékezik a tábla...

A házszámtáblára pedig nincs odaírva az sem, hogy Rudolf ucca és az sem hogy Nyári Pál utca…

(bejegy.: Zettvel-Zoltan-kiskiskosutis)

2011. március 21., hétfő

Erzsébetfalva első lakóháza-Gráner Ábrahám, Gránerek (1.r.)





Megyek a Határ úton, odaérek a Soroksári út sarkára és jobbra látom az ÖMV benzinkutat. Hát igen, ennek a helyén már a török időkben meg volt a Gubacsi Határcsárda, amikor még Erzsébetfalvának sem híre, sem hamva nem volt. A Gubacsi Határcsárda szinte több száz éven keresztül itt állt a kies-homokos-buckás pusztában és semmilyen ház sehol nem volt a környéken…
De Gubacs falu és Gubacs Puszta azért mégis valamikor már régről volt, még a törökök előtt…
No, és aztán hogy lett az, hogy amikor a törökök elmentek, majdnem kétszáz év után mégis lett itt Erzsébetfalva, aztán Pesterzsébet ahol most élünk, és hol lett itt az első lakóház…?
Menjünk vissza 1850-be, amikor még folyt a híres Watthai-féle birtokper…Ekkor Gubacspuszta egy részét, a Gubacsi szigetet 1850-ben visszanyerték a Watthaiak. Ezt a részt 1851-ben Soroksár lakói vásárolták meg.
Ezt írja az egyik erzsébeti tudóskönyv:

„…Gubacspusztának mintegy 50 hold területét - a Soroksári út mentén a határcsárdától kiindulva (értsd:Gubacsi Határcsárda) - 1851-ben házhelyekre parcellázták. Ezekből 1868-ig mindössze kettő épült be, az út mellett Gráner Ábrahám lakóháza, és a Salzlachen-patak északi oldalán a "Kaiser"-féle keményítőgyár…”

Ez idáig szép, no’de holt volt ez a Gráner féle ház?
Tökre egyszerű, hát a Soroksári úton…nah’ja, dehát az bizony jó hosszú, a középkorban is hosszú volt a Soroksári út, hajdanában a mostani Kálvin térnél kezdődött a Soroksári utcza, a XIX. sz.-ban is jó hosszú volt, meg most is hosszú…
Hová eshetett tehát ez a Gráner féle ház?
No, akkor most balra fordulok, hogy elinduljak Pesterzsébet felé…Hát itt nagy emeletes házakat látok…minden régi eltűnt...nahát...
Hazamegyek, képeslapokat keresgélni, hol látható valahol, régi képeslapokon a Gráner ház?
Egyetlen képeslapot sem találok.

Ekkor hoppá, fogom magam és kinyitom a netet és...
és...rákattintok James blogjára, a Fal-Art-ra, ez a megoldás...
És meg van, itt egy nagyon jó Gráner cikk és így nézett ki 1935 körül Gráner Á. háza
http://fal-art.blogspot.com/2009/11/lakohaz-pusztan.html

No'de tényleg, nézve a régi térképeket, régi képeket, mikor épülhetett az adatok alapján, hol-honnét mérték ki az első erzsébetfalvai házat és hol lehetett ez a ház azon a hosszú Soroksári úton?

(folytatás a 2. részben)


Gubacsi Határcsárda története és kapcsolódó cikkek:

Gubacsi Határcsárda 1 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 2 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/hatarcsarda-gubacsi-csarda.html

Gubacsi Határcsárda 3 http://fal-art.blogspot.com/2009/12/gubacsi-hatar-csarda3.html

Lővészárok, Isonzó 1917 http://fal-art.blogspot.com/2010/02/loveszarok-isonzo-1917.html

Egy fotó, és egy kiegészítés… http://fal-art.blogspot.com/2010/03/egy-foto-es-egy-kiegeszites.html

Dokumentum melléklet http://fal-art.blogspot.com/2010/03/dokumentum-melleklet.html


(bejegy.: Zoltan-kiskiskosutis)

2011. március 10., csütörtök

Villa Rédeky (3.bef.r.)





Tehát Rédeky Villa, hogy hol is volt ez pontosan…A régi képeslap felirata szerinti Kossuthfalván, vagy mégsem ott pontosan, hanem Erzsébetfalván…?
Na’most az, hogy a Rédeky Család valóban lakott Erzsébetfalván…ez azonnal igazolható is.

Ugyanis van egy könyv, melyet Rédeky Alajos leszármazottja írt a családról, a könyv címe: „A Györgyi (Giergl) és Zámor család története”, írta: Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda (1907-1994), a könyv kiadásának kelte 1990.
http://www.kfki.hu/~mzimanyi/giergl/giergl-zamor-csaladtortenet-2005-08-20.pdf
Ebben a könyvben sokat olvashatunk Rédeky Alajosról, a családról, leszármazottakról, és természetesen többször említve van az erzsébetfalvai birtok is, ami egyébként ugye kezdetben 5 holdas volt.
Ebből a könyvből szeretnék néhány mondatot idézni:

„…Pesterzsébeti dédapám, Rédeky Alajos sokat mesélt fiatal éveiről, amikor a szabadságharc után Olaszországba ment és fiatal éveiben részt vett az olasz felszabadító harcokban; elbeszéléseiből Türr István és Garibaldi neve maradt meg emlékezetemben…
…dédapám személyéhez fűződik. Magyarszéki Rédeky Alajos volt a neve, a Redl névről magyarosított. Hosszú őszi estéken Garibaldi, Türr István, Kossuth Lajos neve került szóba…
…Amennyire visszaemlékezem az erzsébetfalvi régi házra, a nagy kertben töltött sok szép órára, a kis fenyőerdőre, a rózsaligetre, a kedves jó kutyákra, Sajóra és Vitézre, kora tavasztól késő őszig ez volt az én világom...”

Ebben a könyvben olvasható többek között az is, hogy "...az erzsébetfalvi villa utolsó maradványait 1926-ban adta el..." a család. A Rédeky Villa fképeslap fotón látszik a kb. 1882-es birtokvásárlás után megépült pár éves Villaépület a befutott növényzettel, és egy kis kertrészlet is látszik a háziakkal-személyzettel.
A Rédeky birtok a Nagy Sándor utcával párhuzamosan helyezkedett el az Erzsébetfalva oldalon. akkor Nagy Sándor utca 65. szám alatt. Határvonalai: balra az egykori Család utca ma már Szent Imre herceg utca, kb. észak felé párhuzamosan a mai Gimnázium irányába Botos Anna birtoka (Botosék Kölcsei Kende Kanutnak jó ismerősei voltak), jobbról a Szőlőhegy utca később Kende Kanuth utca, délen pedig a Nagy Sándor utca.
Nagy terület volt ez, 5 hold, ami kis magyar holdat számítva 5x1000 nöl = 5000 négyszögöl (!) kb. akkora, mint egy Kossuthfalvai komplett tömb birtokrész. (Nagy Sándor u-Lázár u-Desseffy u-Vécsei u.) Ha összehasonlítjuk azzal, hogy a szomszédos Kossuthfalván 300 nöles telkeket parcelláztak, akkor ebbe a Rédeky birtokba kb. 16 és fél Kossuthfalvai telek fért volna bele.
Kerestem ehhez térképeket és találtam olyan részleteket is, ahol a kertrészlet és a ház pontosan összetájolható a térképpel. Az ide betett térképeket szándékosan fordított alaphelyzetbe raktam, tehát lefelé van északi írány. A fordított alaphelyzet miatt jelöltem halványzöldes színnel a térképrészleteket. Tehát fordított pozíciójú, így ha az első részben berakott képeslap fotójával összenézzük a térképeket, kivehető a fotó készítés poziciójával megegyező helyzetű térképnézet, ezzel véleményem szerint a fotó pozíciója is pontosan igazolva van.
Konkrétan a ház alapterülete "2 m széles hosszús tornáccal" együtt 12+2=14 m x 24 m volt, összesen 336 m2 épület alapterület, hát bíz'ez komoly...
Az egyik berakott térképen látszik egy helyrajzi számos térképrészlet kb. az 1890-as évek tájáról, a többi térképrészlet pedig 1910-11-ből való, a térképeken látjuk a fotóval megegyező terület kialakítását, a képeslapfotó készítésének legkorábbi időpontja az adatok alapján 1884 lehet. A legfelső 2 térképrészlet külön helyről való, de vegyük úgy, hogy összetartozik, a felsőnek folytatása az alsó térképrészlet.
A mai színes képen látható (lásd a cikksorozat 2. részében), hogy hogyan néz ki most a volt Rédeky terület a Nagysándor József utcai frontról. Ennek felülnézeti képén látszik az udvaron egy hosszirányú igen régi épület, szerintem ezt még Rédekyék építhették, mert ez a régi térképeken is látszik, a mostani rendeltetését a hosszú épületnek nem ismerem, ha valaki tudja, kérem írja ide hozzászólásban.
Természetesen a ma Rédeky birtoka nagyon átváltozott, sok-sok telek is, utca is, és számos épület lett a helyén…
Javaslom, ha a környéken sétálunk, gondoljunk arra, hogy valamikor milyen csendes, erdős, nagy fenyőfás, kutyás, virágos, kerti asztalos, szép szőllőskertes kis birtok volt itt és ez a híres Magyarszéki Rédeky Alajos a híres Kossuth Lajos, Kölcsi Kende Kanut, Jókai Mór, Garibaldi tábornok és a többi híres ember jó ismerőse-kortársa volt…

(bejegy.: zoltanez-kiskiskosutis)